A debreceni Zsibogó története

Debrecen a középkor óta kereskedőváros volt, ahol megfordultak az akkori világ kereskedői. Míg a heti vásárokat a város központi helyein tartották, az országos vásárok a derék utcákon is folytak. Debrecenben rendszerint négy országos vásárt tartottak. Az év első vására a Remete Antal-napi (január 17.) vásár volt. Egy-egy vásár két hétig tartott, az első héten inkább a kereskedők és iparosok számára, hogy a munkájukhoz elengedhetetlen nyersanyagokat beszerezzék. A második héten viszont már a családok és magánemberek vásároltak saját háztartási szükségletükre. Az első öt napon volt a bőr-, gyapjú, méz-, dió-, továbbá toll-, iparcikk-, gabona- és egyéb termény- vagy takarmányvásár. A hatodik és hetedik napon tartották a sertésvásárt, a hetedik és nyolcadik napon megkezdődött a lóvásár. A két utolsó napon pedig baromvásárt tartották. A vásárokat mindig annak a hétnek a hétfőjén kezdték, amelyik hétre a sokadalomnak nevet adó ünnep esett. A második országos vásár, a Szent György-napján (április 24.) volt. Ezek valamivel kisebb forgalommal bírtak, mit a nyári, Nagyboldogasszony-napi (augusztus 15.) és az őszi, Dienes-napi (október 9.) vásárok. A vásárok évbeli elosztása és hossza kedvező volt, így a távoli helyekről is kényelmesen el tudtak jönni Debrecenbe. Az sem volt baj, ha valaki nem ért ide mindjárt az első napra. Voltak olyanok, akik eleve csak a vásár végére, későbbi napjaira jöttek, mert akkor jobban lehetett alkudni. Ebben az időben elterjedt szokás volt, hogy már a nyitás előtti csütörtökön megengedték a nagybani árusító nagykereskedőknek a korábbi árusítást. A vásárokon természetesen csak új portákát lehetett vásárolni. De hol árusították a használt cikkeket?

Az első debreceni használtcikk piac, a cívis nyelvjárás szerint „zsibogó”,

1863-ban teljesen elkészült a Nagytemplom es a Kollégium közt az un. nyugati Emlékkert. Ekkor elhatározták, hogy a Péterfia elején (ma: Kálvin tér) lévő teres helyen, ahol addig a zsibogó zajos es változatos élete zajlott, megépítik a keleti Emlékkertet is, ahol 1871-ben elhelyezték a Csokonai Vitéz Mihály szobrát.

Itt volt egykor az első debreceni zsibogó

Innen a város keleti szélére került a használtcikk-piac. Az akkor még működő Kossuth utcai temető nyugati kerítése és a felhagyott Dobozi-temető árka, a Dobozi és a Rakovszky utcák által határolt területen működött.

Erről a területről zsibogót (álnevén: selyemvásárt vagy selyempiacot) áthelyezték a Kassa út – Jánosi út – Mikes Kelemen utca közötti területre. A háború után megfordult itt a város elszegényedett rétege, a zsebtolvajok és orgazdák gyülekezete, itt adták el a sok rablott és lopott holmit. A gazdasági és a rendőrségi razziák szinte mindennaposak voltak. A terület mindig nagyon szemetes volt, sokan panaszkodtak rá. Volt, amikor társadalmi munkában szedték össze a szemetet erről a területről, mert az ottani katolikus templom papja már panaszt akart tenni. 1946-ban a polgármester helyszíni szemlét tartott a zsibogón. Az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetőjével döntöttek az új elhelyezés ügyében. Ezentúl az iparosok és kereskedők a tüzérlaktanya előtt két sorban, az ószeresek és magánzók a régi helyen fognak árultak ezután. A szekérállást a Laktanya utcában jelölték ki. Természetesen megjelentek a csalók is, az „itt a poros, hol a piros” játék királyai is. 1948-ban a szegények, hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák és deportáltak piacára rávetette magát néhány spekuláns. Ők viszonylag jó anyagi viszonyok között éltek. A sok nincstelen szűkös kenyérkereseti lehetőségét megakadályozták. Jól menő üzlettel vagy vállalattal rendelkezők, vagy azok feleségei rendszeresen látogatták a zsibvásárt és a szerencsétlen bajban lévő árustól a legminimálisabb árban vásárolták össze az áruikat, azért, hogy azt később 400—500 százalékkal drágábban adják el. 1948 novemberében a városi tanács elhatározta, hogy megnagyobbítják a zsibogó területét, hogy megszüntessék a zsibogón uralkodó túlzsúfoltságot.

1955 júniusában az újság hírül adta, hogy a zsibvásárt a Szabadság útjáról. a szénavásárt a Hatvan utcáról a Diószegi útra helyezik át. A Díjbeszedő Vállalat már rendbe hozatta a Diószegi úti vásárpénztár területét és épületét. A közel egy hold területet befásították és még betonkerítéssel is bekerítik. A vásárpénztár épületében történik majd a járlatlevél átírása, itt kap helyet az állatorvos, a vendéglátó vállalat, a gondnok és a mázsamester is. A Diószegi úti vásártéren a hét minden napján vásár lesz. Hétfőn disznó, kedden marhavásár, szerdán és szombaton zsibvásár, csütörtökön és pénteken takarmányt árusítanak. Takarmányt azonban nemcsak e két napon, hanem a hét többi napján is lehet itt vásárolni. – írta a korabeli újság. 1955. június 20-ától a vásárcsarnok megnyitásával egy időben a szálastakarmány árusítása a Vágóhíd u. 6. szám alatt, az állatvásár előtti téren történik. A zsibvásár, amelyet eddig a Szabadság útján tartottak, szintén a Vágóhíd u. 6. szám alatti vásártéren kapott elhelyezést. A zsibvásárral kapcsolatban a helypénzt az eddigi módon kell leróni. Hamis tehát az a kósza hír, amely szerint a zsibvásár új területén a vásárlóknak 3 forint belépési díjat kell fizetni, Szó sincs erről. A régi helyén pedig hozzákezdtek a III. kerületi tanács tervének, a park létesítésének, emellett később autójavító vállalat is létesült ezen a területen.

Az újságíróknak állandó témát jelentett a zsibogó. Mindenről lehetett írni: a zsibogói villamos zsúfoltságáról; a benne lévő italmérés higiéniájáról; arról, hogy az ellátási nehézségek ellenére itt minden kapható, de gátlástalan árdrágítás kíséretében. A gazdasági és az bűnügyi rendőrség állandó razziái ellenére a kereskedelem hiányzik. Ha elvisznek egy árust, kettő jön helyette. Az ócskapiac az üzérek jóvoltából lassan nevet cserélhet, mert amit itt árulnak, nem mind „ócska“. A lakosság sokszor nem tetszését nyilvánította ki amiatt, hogy a szerdai és szombati „zsibogós” napokon a villamosok zsúfoltak voltak és a munkába menők vagy munkából jövők nem fértek fel rá. Persze ez a közlekedési vállalat hibája volt.

„Hiánycikkek

Persze ritkaság is van: francia kulcsok, melyek közepes nagyságú háztartásban igen jól használhatók, kalapácsok, s egyéb szerszámok, valamint alkatrészek, melyeket üzletben nem lehet megkapni. Természetesen kihasználva az állami konkurencia hiányát, áraikat magasra tartják. Igen hasznos lenne ha az állami üzletek vezetői rájönnének, hogy hol lehet hiánycikket kapni, s legyen hová utasítani az érdeklődő vevőt.”
Ócskapiac. Debreceni zsibogó. Filléres haszon filléres árakon.

„Szerdai es szombati napokon nemcsak Debrecenből gyülekezik ott nagyon sok eladó es vásárló, hanem vidékről is. A „zsibogó” nagy választékot nyújt: a rozsdás csavartól a japán mini rádióig sok mindent lehet ott találni. Bosszantó, hogy a forgalmas piactér mar hosszú évek óta igen elhanyagolt állapotban van. Ha esik az eső, sárban tocsognak a vevők es az eladok. Ha száraz az idő, akkor pedig nagy a por. Az árusító hely is a sáros vagy poros fold, amelyre ócska takarókat, nylont, papírt terítenek, arra rakjak ki a különböző portékákat. A piac rendezése nem kerülne nagy költségbe. A legegyszerűbb megoldással, betonoszlopra helyezett deszkákkal ki lehetne alakitani az asztalsorokat. A tér salakozásával, – folyamatos karbantartásával pedig el lehet kerülni, hogy porban, sárban járjanak ott az emberek. Ha mar szükség van a „zsibogóra”, akkor teremtsenek ott megfelelő körülményeket.”

1972.03.01 (HBN)
1974.02.15-i sajtó szerint „ Napsugár Áruháznak” becézi a Vágóhíd utcai ócskapiacot.

„Tanácsrendelet a piacok tartásáról és rendjéről
Nemrégiben hozott rendeletet a Debrecen városi Tanács a megyeszékhely piacainak tartásáról és rendjéről. A tanácsrendelet hatálya Debrecen vásárcsarnokára, valamennyi piacára, vásárterére és autóvásárára terjed ki.
A piacok helye

1. Piacokat az alábbi helyeken szabad tartani:

a) a vásárcsarnok: Csapó—Rákóczi—Nyomtató utcák által határolt terület;

b) napi élelmiszerpiac: a vásárcsarnokban és külső területén; a Segner téren. Keresszegi utca 83—87. szám alatti terén;

c) tej-, tejtermékpiac: Simonffy utca 3—5. szám;

d) napi virágpiac: vásárcsarnok északi oldala:

e) használtcikkpiac: hetenként kétszer, szerdán és szombaton a Vágóhíd utca 6—10. szám alatt;

f) napi termény, takarmány, fapiac: Vágóhíd utca 10—12. szám előtti téren (egyben nagybani piac);

g) napi bazárpiac; a vásárcsarnok külső területének nyugati oldala.

h) állatvásár: hetenként kétszer. Hétfőn sertés-, kedden marhavásár a Vágóhíd utca 10—12. szám alatti területen;

j) autóvásár: hetenként egyszer, vasárnap délelőtt a Nagyerdei körútnak Ady Endre út és Lefkovics V. u közötti.szakaszán.

2. A piacokat a Debrecen városi Tanács V. B. Piaci Kirendeltsége tartja fenn.

A piacok árusítási rendje

1. Napi élelmiszerpiacokon (virág, bazár, tejtermék) és a vásárcsarnok területén aj árusítási idő: nyári időszakban április 1-től szeptember 31-ig szombat és munkaszüneti nap kivételével 6—15 óráig, szombaton 5—17 óráig, munkaszüneti napokon 5—11 óráig; téli időszakban, október 1-től március 31- ig — szombat és munkaszüneti nap kivételével — 6.30—14 óráig, szombaton 6—16 óráig, munkaszüneti napokon 6—11 óráig; bj áruiéitól tési idő: nyári időszakban — szombat és munkaszüneti nap kivételével — 4—7 óráig és 15—21 óráié szombaton 3—5 óráig és 17—22 óráig, munkaszüneti napokon 3—5 és 11—13 óráig; téli időszakban — szombat és munkaszüneti, nap kivételével — 5—6.30 és 14—19 óráig, szombaton 4.30—6 és 16—19 óráig, vasárnap 4.30—6 és 11—13 óráig.

2. Árusítási idő a használtcikkpiac és az állatvásár területén 5.30—14.30 óráig, autóvásár területén vasárnap 6—13 óráig.

3. Tilos az árusok részére kijelölt helyen kívül más területre árut vagy tárolóedényt és csomagolóanyagot kirakni, az áruértékesítéssel össze nem függő anyagokat és eszközöket elhelyezni.

4. Az árusoknak az eladási árakat az árukon jól láthatóan fel kell tüntetni.

Helypénz

1. A piacokra árusítás céljára hozott állatok, baromfik. termények termékek és egyéb árucikkek, valamint az azokat szállító járművek után a tanácsrendelet megállapította helypénzt kell fizetni.

2. A helypénz díjszabást a piacok területén jól látható helyen ki kell függeszteni.

3. A Piaci Kirendeltség alkalmazottja a befizetett helypénzről — a díjszabás alkalmazásának ellenőrizhetősége céljából — a díj összegét tartalmazó és keltezéssel ellátott helypénzjegyet köteles adni, s annak másodpéldányát (tőpéldányát) megőrizni. A kapott helypénzjegyet az árusító köteles a piac területének elhagyásáig megtartani és a Piaci Kirendeltség ellenőrzést végző dolgozójának kívánságára felmutatni.

4. Ha az árusító a piac rendjét vagy más árusító forgalmazási tevékenységét zavarja, továbbá ha az árusító a díjat nem fizeti meg. a további árusításból kizárható.
Szabálysértési rendelkezések

Amennyiben a cselekmény nem bűncselekmény — vagy más jogszabály szerint szabálysértésnek nem minősül —, szabálysértést követ el és 3000 forint pénzbírsággal sújtható az, aki a tanácsrendeletben foglaltakat megszegi vagy kijátssza.

Hatályba léptető rendelkezések

A jelen tanácsrendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 309 1965. (IV. 22.) sz. és a 375 1968. (VI. 27.) sz. tanácsrendelettel módosított 12 448 1959. (VIII. 27.) sz. tanácsrendelet hatályát veszti.
Piaci helypénz díjszabása

Állatok: Ló, szarvasmarha, szamár. öszvér, db-onként 30 forint, borjú, csikó db-onként 10 forint, hízott sertés 100 kg-on felül db-onként 15 forint, hízott sertés 100 kg-on alul db-onként 10 forint, sovány sertés, süldő db-onként 10 forint, szopós malac, bárány, gida db-onként 4 forint, juh, kecske db ónként 5 forint, csirke, tyúk db-onként 1,50 forint, liba, pulyka, kacsa db-onként 3,50 forint, pelyhes csirke (öt darabonként) 1 forint, pelyhes liba, pulyka, kacsa db-onként 1 forint, szárnyas vad (kacsa, liba, fácán) db-onként 1 forint, nyúl db ónként két forint, kis nyúl db-onként 0,50 forint, galamb db-onként 0,50 forint, tojás (25 db-onként) 1,50 forint.

Állami vállalatok, állami gazdaságok és szövetkezetek a helypénz 50 százalékát kötelesek fizetni.

Zöldség, gyümölcs, virág, ömlesztett. dinnye, káposztafélék: tök vágott és töves virág, koszorúk minden megkezdett négyzetméter után négy forint, kis méretű kosarak, batyuk, tartályok 5 kilogrammig 1 forint, kis méretű kosarak, batyuk, tartályok 5 kg-on felül két forint, zsákok, hűtőládák, bolgár kosár 5 forint, savanyú káposzta kádban, hordóban 100 kg-on alul 5 forint, savanyú káposzta kádban, hordóban 100 kg-on felül 10 forint, földieper, málna, szeder, őszibarack, ládánként, kosaranként 3 forint, dióbél, mák 5 kg-ig 4 forint, dióbél, mák 5—20 kg-ig 8 forint, dióbél, mák 20 kg-on felül 15 forint, zöldség- és virágpalánta egyfülű kosár, kisebb méretű láda 2 forint, zöldség- és virágpalánta kétfülű kosár, hűtőláda 4 forint, – magánkereskedők állandó jellegű árusító helyei után négyzetméterenként havonta 40 forint.

Állami vállalatok, állami gazdaságok és szövetkezetek a helypénz 50 százalékát kötelesek fizetni.

Tej, tejtermék. Vaj (minden megkezdett 1 kg után) 2 forint, túró (minden megkezdett 5 kg után) 2 forint, tejföl (minden megkezdett 5 liter után) 3 forint, gomolya (darabonként) 2 forint, tej (kanna) 2 forint.

Termény, takarmány és őrleményei, tűzifa. 20 kg-ig 2 forint, 20 kg felett 4 forint, szekérről történő árusítás esetén sima oldallal 20 forint, oldalmagasítóval 30 forint, gépjárműről, pótkocsiról történő árusítás esetén sima oldallal 40 forint, oldalmagasítóval 50 forint, ember által vontatott kézikocsiról tricikliről való árusítás esetén 10 forint.

Használt cikk. Földön való árusítás esetén négyzetméterenként 1 forint, pádon, sátorban árusítás esetén négyzetméterenként 3 forint, hűsítő ital, pattogó, pecsenyesütők. köszörűsök négyzetméteren ként 6 forint, mozgóárusok 4 forint, kerékpár 3 forint, motorkerékpár 6 forint, oldalkocsis motorkerékpár 10 forint, személyautó 20 forint.

Üres járművek, szekerek parkolásának a piac területén kijelölt helyen. Tehergépkocsi, zetor 6 forint, személygépkocsi, szekerek, motorkerékpár 4 forint, kézikocsi, targonca, kerékpár 1 forint.

Kölcsönzési díjak. Mérlegkölcsönzés: dobozos mérleg 4 forint, tolósúlyos mérleg 4 forint, tizedes mérleg 8 forint.

Mérlegelési pótdíj. 2 forintos helypénz esetén 1 forint, 4 forintos helypénz esetén 2 forint, 6 forintos helypénz esetén 3 forint.

Mérési díjak. 5 kg-ig esetenkénti méréseknél 0,50 forint, 5 kg-tól 50 kg-ig esetenkénti méréseknél 1 forint, 50 kg-tól 100 kg-ig 1,50 forint, 100 kg-tól 300 kg-ig 2 forint, 300 kg-tól 500 kg-ig 3 forint, 500 kg-tól 1000 kg-ig 4 forint, 1000 kg- tól 2000 kg-ig 6 forint. 2000 kg-on felül 8 forint.

Targoncák. Elektromos targonca minden megkezdett félóránként tíz forint, pótkocsival minden megkezdett félóránként 15 forint, állandó jellegű árusító pavilonok (árusító helyek) után fizetendő helyhasználati díj négyzetméterenként és havonként 40 forint.

Kerékpár megőrző helypénzek havonta négyzetméterenként 20 forint.”

Egy kereskedő szerint az ócskapiac megváltozott. „Régebben biztos megélhetést nyújtott a használtruha-kereskedés. Ma már ez nem szakma…Úgy velem azt kell legkevésbé sajnálnunk, hogy az emberek jobban élnek, mint 10-15 esztendeje”

Egy riport megjegyezte: „A „vevők” hetven százaléka nézelődni jött, húsz százalék viszonteladó, s csupán tíz százalékuknak van határozott vásárlási célja. Az eladók közül legtöbbet kétségkívül a fagylaltos dolgozik. De nem panaszkodik a pecsenyesütő sem. Hosszú sor áll a két bódé előtt, s viszik a tíz deka hurkát négyért, a pecsenyét-kolbászt hétért nyolcért.”
1978.09.20. Új piaci rend Debrecenben

Debrecenben jelenleg hat piac es vásártér működik. A központi piac 1976 óta a vásárcsarnok; ennek területen bonyolódik le a napi élelmiszerpiac, a virágpiac, a bazárpiac. A napi termény, takarmány, fapiac színhelye a Vágóhíd utca 10—12. szam előtti tér (egyben nagybani piac;) az állatvásárt is ugyanitt tartjak, mig az autóvásár színhelye a Nagyerdei körútnak az Ady Endre út es a Lefkovics Vilmos út közötti szakasza. Élelmiszereket árusítanak meg a Keresszegi utca 83—87. szam előtti téren (csapókerti piac). A piacokat a városi tanács piaci kirendeltsége tartja fenn.

Debrecen tanácsa 1976-ban rendeletben szabályozta a piacok tartását es rendjét. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai es a vásárcsarnok üzembehelyezésével keletkezett új körülmények indokolttá tettek a rendelet felülvizsgálatát. Erről hozott határozatot legutóbbi ülésén a városi tanács.

A legfontosabb változás, hogy ez év december 31-ig megszűnik a Segner téri piac es a Simonffy utcai tejpiac. Az itt árusító szövetkezeti es vállalati pavilonokat részben a vásárcsarnokban, részben másutt, a magankereskedőket a vásárcsarnokban helyezik el.

A tanács felülvizsgálta a piaci helypénz díjakat is; s abban több díjtételt összevont. illetve módosított. A díjtételek emelésénél az egyes árufajták értéket, piaci átlagárát vette figyelembe. Ezentúl az árusító asztalok, állványok igénybevételéért napi két forint kölcsönzési díjat számolnak fel, ugyanakkor az árusító helyek négyzetméterenkénti díjat felemeltek.

A helypénz díjszabásban a zöldség gyümölcs es tejtermékeknél nincs módosítás. A változás elsősorban a termény. takarmány, a tűzifa, az üres járművek parkolása es a használt cikkek eseteben jelentkezik, valamint az ötvenfilléres végződésű összegeket forintra kerekítettek fel.

Termény, takarmány es tűzifa árusításakor a napi díjtétel húsz kilogrammig 2 forint 20—150 kilogrammig 4, 150 kilogramm felett 8 forint. Szekerek után 30, gépjárművek után 50. kézikocsik triciklik után 10 forintot kell fizetni. Parkolási díjak: tehergépkocsi, vontató 10; személygépkocsi, szekerek 5: motorkerekpar 4; kézikocsi, targonca, kerekpár 2 forint.

A használt cikkek díjtétele: földről való árusítás négyzetméterenként 4; hűsítő ital, pecsenyesütő, pattogó négyzetméterenként 8: mozgó árusok 4; kerekpar 5; motorkerekpár

10; oldalkocsis motorkerekpar 15; személyautó 30 forint. Az állandó jellegű árusító pavilonok (árusitóhelyek) díja havonként es négyzetméterenként 40 forint; az árusítóállványok, asztalok napi díja 2 forint; a szerződéssel bérelt asztalok használati díja havonta 60 forint.

A helypénz díjak kiszabásáról a piaci kirendeltség alkalmazottai gondoskodnak. Ha az árusítók a piac rendjét nem tartjak be, vagy a megállapított helypénzt nem fizetik meg, a további árusításból kizárhatók. Tilos az árusok részére kijelölt helyen kívül a piac más területén árut, csomagot vagy tárolóeszközt elhelyezni. Az állandó hellyel nem rendelkező árusok érkezési sorrendben foglalhatnak helyet. A járműveknek az áruk le- es felrakása után el kell hagyni a piac területet. Akik a rendeletben foglaltakat megszegik vagy kijátsszák szabálysértést követnek el es 3000 forint pénzbírsággal sújthatók.

Az új tanácsi piaci ki- rendeltség lehetővé teszi, hogy a debreceni piaci kirendeltség tanácsi támogatás nélkül, saját bevételéből fedezze a piacok, a vásárterek es a vásárcsarnok kiadásait.

A rendelet várhatóan november végén, a kihirdetési idő után lep életbe.

1980. augusztus 30-án a debreceni zsibogóban lelepleztek egy nemzetközi csempészbandát. Lengyel és osztrák állampolgárok a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányságra kerültek, mert egy Ford típusú gépkocsiból 115 darab különböző márkájú, a tulajdonos holmijából pedig újabb 15 darab kvarcóra került elő. Az elkobzott tárgyak 179.600 forint forgalmi értéket képeznek, a kocsi kardánboxából pedig 31 ezer forint került elő. Egy lengyel állampolgártól a hajdúszoboszlói kempingben egy szappanosdobozban elrejtve 12 ezer forintot, alsó nadrágjában pedig 200 francia frankot, 94 dollárt, 150 zlotyt, cipőjében 9, diplomatatáskájában 6 kvarcórát találtak.
1981.02.28. (HBN) „Árusítás sárban, vízben

Méltatlan körülmények uralkodnak a Diószegi úti ócskapiacon, a debreceni zsibogón. Sárban, vízben, télen jégmezők felett folyik az árusítás. Homok, salak, más, terepet javító anyag sehol. Csak hó, jég, most már sár és viz mindenütt, mintha ennek a helynek se jelentősége, se piaci jellege nem volna.”
1984.08.18. (HBN) Külföldiektől vásároltak.

Köztudott, hogy Debrecenben a piac területén nagyon sokan vásárolnak külföldi állampolgároktól. A devizajogszabály tiltja a külföldiektől való áruvásárlást. Aki külföldiektől vásárol, jogsértő cselekményt követ el. Ezért a nem kívánatos jelenség visszaszorítása érdekében a Vám- és Pénzügyőrség, mint erre illetékes hatóság szigorúbb intézkedéseket foganatosít. így az elmúlt időszakban egy 520 forint értékű vásárlás miatt 5000 forint pénzbírságot, 350 forint értékű vásárlás miatt 3500 forint pénzbírságot, 5000 forint értékű vásárlás miatt 15 ezer forint, és végül egy 1400 forint értékű vásárlás miatt 6000 forint pénzbírságot szabott ki. Ezúton is kéri a Vám- és Pénzügyőrség a lakosságot, hogy a külföldiektől ne vásároljon.
1985 tavaszán röppent fel a hír, miszerint megújul a piac a Vágóhíd utcán, miután tömbösítik az árusítóhelyeket. Régi törekvés, hogy Debrecen piacai együvé kerüljenek. A Vásárcsarnok melletti úgynevezett KGST-piacot kitelepítenék a Vágóhíd utcai zsibogóba, ugyanúgy mint a Diószegi szegényes homoki körülmények közül az állatvásárt. A zsibogóban így 4,9 millió értékben csatornáztak, betonoztak, lebontottak néhány felesleges építményt. Eltűnik a sár, éppen ideje volt ezeknek a fejlesztéseknek. Ide tervezik a zsibogó elé az autóvásárt, védve így a Nagyerdőt.

1985. július 15-től már a vásártéren (Vágóhíd utca 12. szám) a régi zsibogó területén árusíthattak a külföldiek. A zsibogó mindennapos lett. Reggel 6 és 14 óra között volt nyitva, még vasárnap is. A debreceniek természetesen továbbra is szerdán és szombaton keresték fel a zsibogót.
Amióta ez a hely nemzetközi lett, az ócskának nincs keletje. Semmit, de semmit nem tudunk eladni. Annyira szép árukat hoznak es olcsón, hogy kinek kell mar használt? Ócskapiac? Ugyan kérem, az mar a múlté. Csak a környéke a régi. – mondta egy kereskedő.
A Debrecen Városi Rendőrkapitányság 1987. május 27-én és 29-én két alkalommal is razziát tartott a Vágóhíd utcán, a zsibogóban ellenőrzést tartott a piacon a rendőrség. Azonban sem kábítószert, sem pisztolyt nem találtak, mint ahogyan azt az árusok suttogták. Ellenben azt tapasztalták, hogy nagyon sok külföldi személy árult illegálisan nagy tételben és nagyon sok magyar állampolgár vásárolt, szintén illegálisan. Például nagy tételekben (300 darab) találtak kvarcórát, gombelemeket és tampont, valamint olyan áruféleségeket, amelyek vámkötelesek. A rendőrség a két razzia során több tízezer forintos helyszíni bírságot szabott ki és a vámszabályok megszegése miatt több külföldi személyt följelentett a vámhatósághoz. Lefoglaltak számtalan gazdátlan csomagot is, melyek tulajdonjogát senki sem vállalta.
1987. június 15-től a használtcikk-piacon megszűnt a külföldi árusok jelenléte. Röviden arról van szó, hogy a piac mai napig is nyitva tart, csak idegen útlevéllel rendelkező állampolgárok nem árulhatnak ott semmit. Azonban ez nem így alakult.

Egy 1987 nyári újságcikk szerint, ha a magyar állampolgár szabálysértést követ el, ha külföldi személytől vásárol a KGST-piacon abban az esetben, ha bizonyítottá válik, hogy az eljárás tárgyát képező árut az ország területére vám megfizetése nélkül, illetőleg a vámhatóság megkerülésével hozták be, és a belföldi személy ezt vásárolja meg, vámjogszabályba ütköző cselekményt követ el, amelyért felelősségre vonják. Ha a fentiek nem bizonyítottak, a cselekménnyel az 1974. évi 1. törvényerejű rendelet (devizajogszabály) 6. § b) pontjában foglaltakat sérti meg, amely szerint „belföldön lévő vagyoni érték tekintetében belföldinek és külföldinek egymással, valamint belföldinek külföldi érdekében adásvételi, ajándékozási és egyéb szerződést kötni tilos” — és az elkövetés — az értékre való tekintettel — devizaszabály-sértésnek, illetőleg vétségnek vagy bűntettnek minősül. Tehát az ún. KGST-piacon a külföldi állampolgártól történő vásárlás jogellenes, noha a helypénz szedésével legális jelleget mutat ez a piac.

Ennek ellenére az illegálisan megtűrt és „kihelyezett” debreceni KGST-piac éli világát. Táblák kötik le a külföldi állampolgárok figyelmét, de a hangosbemondó is igyekszik megértetni, hogy a parkolóban s benn, az úgynevezett használtcikkpiac területén „magyar állampolgárok részére eladni szigorúan tilos!”. Az árusítás törvénybe ütközik, melyet a hatóság szigorúan megbüntet. Ugyanez a rendelkezés tilt és büntet a vásárcsarnokban is. Sőt annak külső területén se értékesíthet külföldi állampolgár magyar állampolgárnak semmit.
1989-ben arról számot be a sajtó, hogy Debrecenben a zsibogó újra KGST-piac lett, amellett, hogy a lakosság viszonylag olcsó áruhoz jut, a környezete szemétdombbá vált. A parkolási díjat hat forintról tíz forintra emelte a tanács, de a parkoló kocsikért felelősséget nem vállalnak.

1989.02.20-án arról panaszkodtak a helyi sajtóban, hogy a debreceni zsibogóban a külföldiektől nem kérnek helypénzt. Ez még nem is lenne olyan nagy gond, ám az inkább, hogy majdnem valamennyi asztalt a külföldiek, főleg a lengyelek foglalják el, így a helybeli lakosok alig tudnak asztalhoz jutni, hat forint helypénz ellenében Kérésük, hogy mindenkitől szedjenek helypénzt, ne tegyenek kivételt senkivel.

1989.07.22. Papp Mihály rendőr alezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészetének vezetője szerint „időközben a rendőri szervek korábban a lakosság által is támogatott és helyeselt feliepésével szemben — a nehezedő életkörülmények, a „KGST-piacok” alacsony árszínvonala, a hiánycikkek számának növekedése miatt — negatív közhangulat alakult ki. Tekintve, hogy a külföldiek és a magyarok ilyen jellegű üzletelése a devizajog szabályait sérti, másrészt a szervezett bűnözés behatolására is lehetőséget teremt, így az ellenőrzések tovább folytatása szükséges. A korlátozások bevezetése nem az egyszerű vásárlók ellen, hanem a csoportosan, jelentős értékű vámárukkal, devizaértékekkel üzérkedő személyek kiszűrésére irányulnak.”
A lakosok már 1990-ben (is) panaszkodtak a kialakult állapotokról, mivel a munkába igyekvő emberek a „zsibogósok” miatt nem férnek fel a buszokra s így elkésnek a munkahelyről. A zsúfolt buszok egyes megállóban már nem is állnak meg a tömöttségük miatt. A rendszerváltás okozta „nagy szabadság” az emberekben is változást okozott. A zsibogóban továbbra is hódít az „itt a piros, hol a piros” játék, valamint gázpisztolyokat is árusítanak egyesek a „KGST” piacon.

Amíg lesznek hiánycikkek, és alkudható árak, szerintem logikus, hogy számolni kell a KGST-piacokkal!! A kínálat változásaitól függetlenül azonban érdemes kilátogatni olykor-olykor a KGST-piacra. Itt minden olcsóbb, mint a belvárosi üzletekben. Bár ennek az idillnek is vannak árnyoldalai. A csomagokkal, nejlonszatyrokkal érkező idegent már a kapunál megrohanják a nepperek, zsibárusok, viszonteladók. A lengyelek kényszertávozása óta szerényebb lett a kínálat, a használt cikkek még használtabbaknak tűnnek, ezért az új „cuccoknak” nagyon megnőtt a tekintélye. A felmérés szerint is nagyon sok az erdélyi magyar. Milyen is hát ez a zsibogó? Ezzel kapcsolatos érzéseinket talán Abody Béla fogalmazta meg a legpontosabban: „Ha nem lenne, kibírnám. Ha megszüntetnék, sajnálnám.”
1990.08.15. (HBN) „Következetesség

A debreceni autópiac és a zsibogó vásári forgatagához már hozzátartozik az „itt a piros, hol a piros” játék. A sebes szavú, villámkezű, rámenős „játékvezetőket” a rendőrség időnként begyűjti, a tanács néhányezer forintra megbünteti — aztán kezdődik az egész elölről. E kitartó viselkedésen nem érdemes csodálkozni, hiszen zsibogó van, hiszékeny ember van, és az „ügyes fiúk” a napi sok tízezer forintnyi bevétellel a zsebükben fütyülnek a világra, a rendőrökre és a törvényre egyaránt.
1991.06.20. (HBN) Előállítottak egy lengyel állampolgárt, aki a zsibogóban tízdollárosokat próbált értékesíteni.
1991.07.31. (HBN) A Vágóhíd utcai zsibogó területéről is érkezett panasz, hiszen sokan lettek károsultjai a zsebtolvajoknak. Útlevelek, pénztárcák, igazolványok tűntek el. Jó lenne, ha a piacra látogatók jobban vigyáznának értékeikre.

Már 1991-ben felröppent a hír, miszerint az állatvásárt kitelepítik a zsibogó területéről. A tervek szerint a Diószegi úton lenne majd, a Béke Tsz földjén, 4 hektáron, a homokbánya területén. 1993. december 6-án új helyre költözött. a Diószegi útra. Az akkori tervek szerint hétfőnként sertés-, kedden ló-, szerdán pedig marhavásárt tartanak reggel hét és délután három óra között.
1993.06.11. (HBN) „Megcsappantak a külföldiek a zsibogóban.

Mióta a használtcikk-piacon kívül végérvényesen megtiltották az árusítást s jóval kevesebb a külföldi, a mi forgalmunk is visszaesett. Pang a piac főleg a külföldiek vásároltak! Eladták azt a kis cuccot, amit hoztak, majd nálunk forgatták vissza a pénzüket. A magyar vevők meg őket keresik, mert náluk tudtak olcsón vásárolni

– Mióta lett szigorúbb a vámnál az ellenőrzés?

– Körülbelül egy hete vettük észre, szinte semmit nem lehet már áthozni.

Mészáros András, a használtcikk-piac vezetője hivatalosan nem tud semmiféle tiltó rendeletről; szerinte azért mennek mostanában Nyíregyházára a külföldi árusok, mert ott a régi állatvásár helyén éjjel-nappal nyitva van a KGST-piac. S természetesen jelentős szerepe van annak is, ha már a határon megfogják a tiltott áruval átlépni akaró utasokat, autóbuszokat.

– Körülbelül két hete sokan azért húzták le egy az egyben a rolót, mert elterjedt a híre, hogy az adóhivatal, a vám- és pénzügyőrség, a zöldek, illetve a városháza átfogó, összehangolt ellenőrzést végzett, s nagyon ráfázott, aki nagy mennyiségű csempészárut, italt, cigarettát, illetve élelmiszert próbált árusítani. A múlt hét csütörtökön itt bukott le egy román csoport: az autóbuszon 500 karton cigarettát találtak.”
1994.05.28. (HBN) D. Karádi Katalin írása szerint

„Nem fér meg két dudás egy csárdában

Már két nagybani piac is van Debrecenben, de még csak az egyik üzemel.

Négy nappal azután, amint a Debreceni Autójavító Rt. a Vágóhíd utcáról a cég Balmazújvárosi úti telepére áthelyezett nagybani piac üzemeltetési szerződését a piaci kirendeltséggel megkötötte, a Hermész ’93 Kft. a Monostorpályi út 37. szám alatt nyitott nagybani piacot.”

19940928 A kolera miatt különösen ajánlatos kerülni az élelmiszer-vásárlást az úgynevezett KGST-piacon.

1997.12.16. Hajdú-Bihari Napló (Vass Attila cikke)

„Bérbe adták a zsibogót és a kispiacokat

Tíz évre a budapesti székhelyű Novák és Novák Kereskedőház Rt.-vel kötött bérleti szerződést a debreceni önkormányzat a tulajdonában lévő Vágóhíd utcai kirakodóvásár, az ahhoz tartozó parkoló, valamint a tócóskerti és az újkerti kispiacok hasznosítására. A majdani, következő öt évre előszerződési jogot kapott cégnek évente összesen 37 millió forint nettó bérleti díjat kell fizetnie.”
1998. május 1-ével az Önkormányzat határozata szerint Debreceni Közterületfelügyelet átvette a piacok működtetését és irányítását és Debreceni Közterület- és Piacfelügyelet néven működik tovább.

1998.05.18. „Nem szűnik meg, csak átalakul

Debrecen (HBN – P. Z. M.) – A használtcikk-piacon különböző pletykák kaptak szárnyra a napokban a régebbi állatvásár területén lévő árusítás megszüntetéséről. A Debreceni Közterület- és Piacfelügyelet a hírt határozottan cáfolja. Mint megtudtuk, ez a dátum csupán annyiban fedi a valóságot, hogy akkor járnak le a bérleti szerződések, s erre a területre már nem kötnek újabb megállapodásokat. Az árusoknak tehát nem kell elmenniük, továbbra is árulhatnak, csupán naponta kell fizetniük a helypénzt. Aki akar, az már most átköltözhet a régi területre, mivel ott az 510 betonasztal közül még 400 áll szabadon, hogy bérleti szerződés alapján áruljanak rajta, de számottevő az üres terület is, ahol pavilonokat lehet elhelyezni.”

1998.08.12. „Nagybani piac lesz

A zsibogó egykori állatvásári területén nagybani piacot fognak kialakítani. A szeptember 10-én megnyitandó, és – a használtcikk-piachoz hasonlóan – naponta este 6 óráig igénybe vehető létesítményben 11 térvilágító oszlopot állítanak föl, kiépítik a csapadék- és szennyvíz-elvezető hálózatot, továbbá burkolattal látják el a talaját. A beruházás több millió forintnyi költségét saját bevételi forrásából és a polgármesteri hivatal támogatásával teremti elő a felügyelet. Emellett egy nagyobb főkapu fölszerelését is tervezi; ezáltal, valamint az árusoknak a piac előtti frontról való eltiltása következtében a vevők közlekedése és az áruszállítás is könnyebbé válik.”
2000.09.27. Hirdetés a helyi sajtóban:

„Gokartozás a zsibogón villanyfénynél! 7 éves kortól. Vágóhíd u. 10-12.

Nyitva: 9.00-13.00-ig, du. 16.00-22.00-ig, hét végén 9.00-22.00-ig. Hétfő szünnap.”
Felhasznált képek, irodalom:
Néplap, 1944. november 15.–1956. október 13.

Hajdú-bihari Napló, 1956. november 14-étől napjainkig.